2011. november 25., péntek

Mr. Popper Pingvinjei (Mr. Popper's Penguins - 2011)


Tom Popper sikeres üzletember. Nem hiányzik belőle a jó szándék, de nincs ideje használni. Képes szeretni, csak régóta nem próbálta: értekezletek, határidők, bevételi kimutatások, üzleti sikerek és diadalok szédületében él évek óta, a családját viszont elhanyagolja. Egy nap az ügyvédje különös eseményről értesíti: örökölt egy pingvint - akit egy véletlen félreértés következtében még öt társa követ. És Popper úr élete attól kezdve átalakul. A szelídnek látszó, csámpás és frakkos madárkák felforgatják az életét. Miközben elegáns New York-i lakosztálya jeges vidámparkká, az élete pedig téli túlélőtúrává alakul, Mr. Popper élvezni kezdi vendégei társaságát, és végül újra megtanul szeretni, és törődni.

Jim Carrey nagy kedvencem már kis korom óta, az Ace Ventura filmekben, a Maszkban, a Dumb és Dumberben remek komikusi alakításokat nyújtott és amikor már beskatulyázták a "gumiarcú" szerepkörbe akkor a Truman Show-val és az Ember a Holdon-nal megmutatta, hogy igen is tud  komoly lenni és lenyűgöző drámai alakításokra is képes. Na de ennyit Jim Carrey-ről, térjünk át kicsit a filmre. Amire az abszolút közepes jelző a legtalálóbb. A cselekmény egy klisé halmaz, amitől már az első percben teljesen kiszámíthatóvá válik. Elvált, gerinctelen üzletember akinek nincs ideje a gyerekeire és csak a munkájának él, aztán jön valami (jelen esetben 6 pingvin) ami megváltoztatja az életét és megjavul. A film nézése közben végig Jim Carrey 1997-es Hanta Boy című filmje járt a fejemben, aminek szinte teljesen ugyanez volt a dramaturgiája, igaz az nekem sokkal jobban tetszett. Carrey mellett a film másik főszereplői a kis pingvinek voltak, akiket nagy részben számítógépekkel "rajzoltak" voltak és ez nekem kapásból nem tetszett. Persze igazi pingvineket sokkal nehezebb, sőt egyes jelenetekre lehetetlen lett volna betanítani az állatokat. A sok pingvin pukis és kakis jelenetnél már-már kellemetlenül éreztem magam, teljesen felesleges és humortalan volt, ellenben a "Facbookos" és "lassított jelenetes" poén nagyon bejött és hangosan nevettem rajtuk. Összességében a Mr. Popper Pingvinjei, Jim Carrey nélkül nem lenne jó film, de neki köszönhetően épp, hogy nézhető.  50%.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése