2011 - Legjobb/Legrosszabb filmek idén...

TOP 10+1 LEGJOBB FILM IDÉN:
  
Szeretném az elején leszögezni, hogy ez az én saját véleményem. Biztos lesz olyan aki egyet fog érteni velem és biztos lesz olyan is aki nem. Lehetetlen olyan listát összeállítani amivel mindenki egyetértene. Azt is szeretném elmondani, hogy idén kevesebbet voltam moziba mint szerettem volna, úgyhogy bőven van lemaradásom filmek terén főleg az utóbbi 2-3 hónapból, tehát a lista az általam idáig látott, 2011-ben bemutatott filmekből áll össze. A hozzászólásokban pedig várom a ti toplistáitokat is. Kíváncsi vagyok kinek mi tetszett és mi nem.



1. Másnaposok 2. (90%)

Igen akármilyen meglepő, de nálam a Másnaposok című film folytatása lett az első az idei filmek közül. Sokan szidták (főleg a kritikusok), hogy az első rész mennyivel jobb volt. Nos szerintem pont ugyanannyira volt jó és szórakoztató, mint a 2 évvel ezelőtti elődje. Premier előtt láttam moziban, aztán itthon is újranéztem a biztonság kedvéért és remekül szórakoztam rajta másodjára is.


2. Harry Potter és a Halál Ereklyéi - 2. Rész (85%)
A Halál ereklyéi első része után kicsit félve vártam a záró epizódot ugyanis nekem az első rész túl vontatott volt, de a második részben szerencsére kellemesen csalódtam. Pörgős, akciódús, látványos és drámai volt. Tökéletes befejezése volt ez a 10 éve tartó Harry Potter szériának.

3. A Harcos (80%)
Nem nézek sportfilmeket, így a Harcos eleve hátránnyal indított nálam. Aztán a sok Oscar jelölés is elrettentett, ugyanis ha ennyi (szám szerint 7) Oscarra jelölnek egy filmet az nálam általában garancia az unalomra, de szerencsére a Harcos minden volt csak épp unalmas nem. Minden percét élveztem és legnagyobb meglepetésemre a drámai vonal mellett bőven helyet kapott a humor is. Christian Bale pedig újra zseniálisat alakított. Megérdemelten kapott alakításáért Oscar-díjat.





4. 30 Perc, vagy Annyi Se (80%)
Az év vígjáték meglepetése volt számomra ez a film. Szinte végig nevettem az egészet.


5. 127 Óra (80%)
A Harcoshoz hasonlóan ez a film is 2010-es, de nálunk csak idén mutatták be, ezért kerülhettek fel erre a listámra. A filmről pedig csak annyit, hogy James Franco egyedülálló alakításával végig fenntartotta a film színvonalát és a film másfél óráját egyedül vitte el a hátán. Izgalmas film, sokkoló végkifejlettel.


6. A Majmok Bolygója - Lázadás (80%)
Egy meglepően okos és érzelmekkel teli Majmok bolygója előzményfilm, amiből természetesen a látványos akcióelemek sem hiányoztak.

7. X-Men - Az Elsők (80%)
Tulajdonképp az X-men előzményfilmre is ráillik amit feljebb a Majmok bolygójával kapcsolatban írtam, de nekem ez most egy hajszálnyival kevésbé tetszett.

8. Az Igazság Ára (75%)
Az utóbbi évek messze legjobb és legfordulatosabb tárgyalótermi krimije.

9. Super 8 (75%)
Idén a Super 8 volt az egyik olyan film amit az egész jó trailer és kedvező kritikák ellenére sem vártam túlzottan, ugyanis ezek alapján túl gyerekesnek tartottam. Ebben részben igazam is volt, mert néha elég "gyerekes" volt, de ennek ellenére rémfilmként is megállta a helyét.

10. Förtelmes Főnökök (70%)
Ez a film éppen hogy csak befért a top 10-es listámba, ugyanis sokkal többet vártam tőle. Konkrétan azt, hogy ez lesz majd az "új Másnaposok" és valószínűleg ez volt a hiba, hogy túl sokat vártam ettől a filmtől. Szórakoztató volt és vicces (főleg Colin Farrell), de korántsem annyira, mint vártam, de a 10-ik helyhez ez is elég volt.


+1. Kung Fu Panda 2. (70%)
A top 10-be sajnos már nem fért be a Kung Fu Panda folytatása, de muszáj megemlítenem, hogy az év egyik legnagyobb pozitív meglepetését okozta. Az első részt nagyon nem szerettem, de a folytatás abszolút belopta magát a szívembe, és ezzel kiérdemelte nálam az év legjobb animációs filmje címet!

TOP 5 LEGROSSZABB FILM IDÉN:


1. Gulliver Utazásai (25%)
NO COMMENT! Borzalmasan rossz film.

2. Hupikék Törpikék (30%)
Szintén no comment! A film felééig bírtam, de még így is több ezer agysejtem pusztult el tőle annyira óvodás és buta film.


3. Maci Laci (30%)
A Maci Laci filmet már majdnem végig néztem. "Csak" az utolsó fél órát nem bírtam már ki, úgyhogy azt gyors tekerés módban néztem végig.

4. Rango (50%)
Ezért biztos sokan megköveznének, ugyanis nagy Oscar esélyesnek tartják ezt a filmet animációs kategóriában, és a közönség is imádta, de nekem egyáltalán nem tetszett. UNALMAS!

5. Verdák 2. (50%)
Már az első rész sem tetszett, de a folytatásnak még azt is sikerült alulmúlnia. A Pixar legrosszabb filmje, nagy csalódás...

CSALÓDÁSOK IDÉN:

- Cowboyok és Űrlények
- Paul
- Transformers 3.
- Végső Állomás 5.
- Zöld Darázs

Leszbikus Vámpírok Gyilkosai (2009)

Két srác, Jimmy és Fletch egy kisvárosban tölti szabadságát - Jimmy, miután sok-sok együtt töltött év után kidobja barátnője, extrém kikapcsolódásra vágyik. A város melletti erdőben kirándulva egy viskóra bukkanak, hol ingyen megszállhatnak. Ráadásul pont arra tart egy minibusz, tele fiatal lányokkal.
Bár az este nagyon ígéretesnek tűnik a fiúk számára, a sötét beálltával rémületes felfedezés birtokába jutnak: a ház elátkozott, s ha egy ott tartózkodó lány betölti 18. életévét, leszbikus vámpírrá változik.Ráadásul messze még a reggel.

Nem nem olvastátok félre a címet, és nem nem egy szoftpornófilmről lesz szó. Amit kapásból szeretnék elmondani az az, hogy a TELJESEN ELSZÁLLT jelző tökéletesen illik a filmre. Erre már a címéből következtettem, de a bevetető képsorok (á la 300) véglegesen megerősítettek abban, hogy ez a film teljesen elborult lesz, a szó jó értelmében. És tényleg az volt, szinte végig. Minden adott volt, ami egy szórakoztató ökörséghez kell. Leszbikus vámpírok (akik mellesleg baromi jó nők), idétlen beszólások, káromkodások tömkelege és kaszabolás. A sok kaszabolás ellenére a film alig alig véres, ugyanis ezekből a leszbikus vámpírokból nem vér fröcsög hanem valami más trutyi, majd meglátjátok. Az elején ez zavart, de később hozzászoktam és a végére már inkább viccessé vált. Nem szeretnék és nem is tudnék most hirtelen többet írni erről a filmről. Ha szereted az angol humort és a nem szokványos vámpírfilmeket akkor ez neked való lesz. 60%, mert bár nem egy nagy durranás én baromi jól szórakoztam rajta végig.

Frászkarika (Fright Night - 2011)

Charlie Brewster életében végre minden sínen van: a gimi krémjéhez tartozik, a legmenőbb csajjal jár. Annyira kúl arc, hogy még a legjobb barátját is szívatja. A bajok akkor kezdődnek, amikor Jerry beköltözik a szomszédba. Jófej srácnak tűnik, de valami nem stimmel vele: senki, beleértve Charlie anyukáját , sem vesz észre semmi különöset vele kapcsolatban. Néhány nagyon furcsa eset után, Charlie kétségtelen konklúzióra jut: Jerry egy vámpír, aki a szomszédok vérére áhítozik. Azonban a fiú sajnos senkit sem tud erről meggyőzni, így egyedül kell kitalálnia, hogyan szabaduljon meg a szörnyetegtől.

Az eredeti 1985-ös Frászkarika, 2011-es remakjén nem szórakoztam olyan jól, mint azt előzetesen vártam, de még így is fényévekre jobb volt, mint az elmúlt időszak nyálas vámpír filmjei (lsd. Alkonyat saga). A Frászkarika már majdnem tökéletes vámpír film, nem csillog benne senki, nem picsognak benne, inkább végig lazáskodják az egész filmet. A horror-vígjáték megnevezés teljesen illik a filmre. Jók az arányok, majdnem annyi benne a humor, mint a horror és az a pár "akció" jelenet is jóra sikeredett, ahogy a speckó effektek is. A kornak megfelelően természetesen inkább ezek dominálnak és nem a "báb effektek", mint anno a 80-as évek közepén (bár szerintem azzal se volt semmi baj). Colin Farrell az utóbbi évek leglazább és legjobb vámpírkaraktere, lubickolt a szerepben, ahogy Anton Yelchin és a zseniális David Tennant is. A film pozitívuma az is, hogy nem egy az egyben másolták le az eredeti filmet, hanem nagyon sok mindent átírtak, de ennek ellenére felismerhetőek maradtak a 'nagy előd' egyes jelenetei is (pl. a diszkós üldözés). Nekem személy szerint a remake egy hajszálnyival jobban tetszett, talán a maisága miatt. 70%.

1985-ös Frászkarika: 65% (megéri megnézni, ha valaki egy kis retro horrorra vágyik)

Kung Fu Panda 2. (Kung Fu Panda 2 - 2011)

Pónak teljesült az álma: ő lett a Sárkányharcos. Együtt védi a Béke Völgyét barátaival és mestertársaival, az Őrjöngő Ötössel: Tigrissel, Daruval, Sáskával, Viperával és Majommal. Ám Po baresz új élete veszélybe kerül, mivel felbukkan egy félelmetes gonosztevő, aki egy titkos, kivédhetetlen fegyverrel akarja meghódítani Kínát és elpusztítani a kung fut. Póra és az Őrjöngő Ötösre hárul a feladat, hogy keresztülutazzák Kínát, szembenézzenek a fenyegetéssel, és legyőzzék azt. De hogy semmisíthet meg Po egy olyan fegyvert, ami képes megsemmisíteni a kung fut? A múltjába kell néznie, és fel kell tárnia eredetének rejtélyes titkait - csak így lesz képes felszabadítani magában azt az erőt, amelyre szüksége lesz a sikerhez.

Azzal kezdeném, hogy a Kung Fu Panda 2, az idei év egyik legkellemesebb csalódása volt számomra. Sokan mondták, hogy körülbelül egy szinten van az első résszel, ami engem elrettentett, mert az első rész nekem baromira nem tetszett. Talán ez volt a legfőbb oka, hogy nem nagy vásznon néztem meg, csak itthon Blu-Ray-en. Pedig a főszereplő ugyanolyan volt mint az első részben, a film humora is olyan maradt, mint az első részben és részben a tanulság is, mégis nekem ez a rész kicsit más volt. Többet nevettem és jobban elszórakoztatott. Akciójelenetből is több volt talán és fő gonosz karaktere is jóval hangsúlyosabb volt, mint a bevezető filmben, sőt nekem az egyik kedvenc karakterem lett a filmből, hiába volt nagy rohadék. A fő gonosz karaktere mellett a Dühöngő 5-ös (azt hiszem így hívják őket) is nagyobb szerepet kapott, ami szintén jó volt, mert szerethető és jó karakterekről van szó. Tegnap jelentették be a Golden Globe-jelöléseket és a Kung Fu Panda 2 nem szerepel a legjobb animációs film kategória jelöltjei között, ami számomra azért is meglepő mert én kapásból három rosszabb filmet is látok ezen a listán (Rango, Verdák 2., Csizmás a Kandúr) és szerintem akármelyik helyett jelölhették volna a Panda 2-t. Remélem az Oscaron nem feledkeznek meg róla, ha már az első rész is jelölték, ami szerintem ennél jóval gyengébb volt. 70%.

Hupikék Törpikék (The Smurfs - 2011)

A törpök majd elkékülnek a sok bajtól, ami egyszerre rájuk szakad: Hókuszpók nem adja fel régi tervét, kézre akarja keríteni ősi ellenségeit, és egy sajnálatos balesetnek (meg Ügyifogyi kétbalkezességének) köszönhetően a nyomukra is jut. A törpcsapat csapdába kerül, és csak egy váratlanul megnyíló vészkijáraton keresztül menekülhet. Ám az a járat egy ismeretlen, távoli világba vezet: New Yorkba. Törpék szerencsére találkozik a Winslow-házaspárral, akik először megrémülnek a váratlan vendégektől, azután nagyon megszeretik őket. Bár ha az embernek törp az albérlője, többé semmi nem megy egyszerűen, ők mégis kiállnak mellettük - cserébe viszont a törpök is besegítenek, amikor Patricknek és Grace-nek segítségre van szüksége.  Ügyifogyi, Törpilla, Dulifuli, Okoska és a többiek épp kezdenék megszokni az ezer veszélyt rejtő nagyvárost, amikor új vendég érkezik: Hókuszpók ide is követte a kék jelzést.

Általában úgy fogok bele egy filmbe, hogy azt végig akarom nézni, ha 90 perc, akkor ott ülök 90 percig, ha három óra akkor három óráig, legyen szó bármilyen rossz filmről is. Természetesen ennek sokszor nem tudok eleget tenni bármennyire is szeretnék, és a Hupikék Törpikék is ebbe a kategóriába tartozik. Már az előzetes alapján is tudtam, hogy ez nem az én filmem lesz és, hogy gyűlölni fogom, mégis vonzott valamiért, talán legbelül bizakodtam, hogy Neil Patrick Harris képes lesz egyes egyedül megmenteni a filmet...sajnos nem volt képes. Már az első fél óra alatt is kellemetlenül éreztem magam, ezek a kis kék lényeg annyira csúnyára sikerültek és ennek tetejében még rém irritálóak is voltak, azzal a sok "törpöléssel". Aztán amikor feltűnt a képernyőn NPH megörültem, gondoltam na majd most vicces lesz a film, de amikor esernyővel kezdte csapkodni magát, hogy elhessegesse a kis kékségeket, és esett-kelt a szobában, akkor azt mondtam ennyi elég lesz, köszönöm szépen. Kivettem a lemezt, betettem a tokba, azt fel a polcra, ahonnan nem egy hamar fog lekerülni."Utóiratként" megjegyezném, hogy a Hókuszpókot alakító Hank Azaria és számítógép animációval életre keltett macskája voltak a "legjobbak", rajtuk még talán nevetni is lehet egyszer-kétszer, de ez nagyon kevés és közel sem menti meg a filmet a gagyi jelzőtől. 30%.

Hallgass a Szívedre! (Listen to Your Heart - 2010)

Danny arról álmodik, hogy sikeres dalszerző legyen, de mindennapjait kénytelen pincérként végigdolgozni egy New York-i étteremben. Egy nap találkozik egy gazdag családból való lánnyal, Arianával, akibe első látásra beleszeret, és csak később tudja meg, hogy a lány hallássérült. Ariana viszonozza Danny érzelmeit, de nehezen bír szembeszegülni erős akaratú anyjával, aki ellenzi a szegény fiúhoz fűződő kapcsolatát. Fájdalmakkal teli szerelmi történetük gyönyörű dalok komponálására ihleti a fiút, miközben egyikük sem sejti, a végzet milyen tragikus fejleményeket hoz még elébük.

Tegnap éjszaka nagyon nem tudtam aludni és a csatornák közti ide-oda kapcsolgatás közben belebotlottam ebbe a nagyon kedves és egyben szomorú filmbe. Amikor az M2-re kapcsoltam már mehetett vagy 10 perce, de még így is, hogy nem tudtam mi volt effektíve a bevezető, így is egyszerűen beszippantott a hangulat. Nem tudom megfogalmazni pontosan, hogy mi és miért, de ott ragadtam és nagyon nem bánom. Alapjáraton gyűlölöm a romantikus-drámákat, de ez a film annyira csupa szív, és jó hangulatot árasztott, hogy nem tudtam tovább kapcsolni, érdekelt, hogy mi lesz a fiatal párral. Rengetek közhellyel van tele persze és részben kiszámítható is, de amikor már azt hittem, hogy minden szép és jó akkor az utolsó fél óra cselekménye úgy mellbe vágott és olyan szintű érzelmeket hozott ki belőlem amiket el se tudtam volna képzelni amikor belebotlottam és elkezdtem nézni a filmet. Konkrétan meghatódtam, együtt éreztem, sőt nem tagadom meg is könnyeztem a befejezést. Nem szoktam filmeken sírni és most se sírtam, de könnybe lábadt a szemem rendesen. Az értékelés fura lesz mert ha "kritikus" szemmel nézem akkor a film 60%, mert nem hibátlan. Viszont ha azt nézem, hogy milyen jó volt nézni és, hogy milyen erős érzelmeket váltott ki belőlem, akkor nem is tudnám számokban kifejezni. Ha szereted a romantikus-drámák akkor mindenképpen nézd meg... ha pedig nem...nos... akkor is nézd meg, mert MEGÉRI!

UI: Az M1 oldalán December 1-ig meglehet tekinteni online.

Mr. Popper Pingvinjei (Mr. Popper's Penguins - 2011)

Tom Popper sikeres üzletember. Nem hiányzik belőle a jó szándék, de nincs ideje használni. Képes szeretni, csak régóta nem próbálta: értekezletek, határidők, bevételi kimutatások, üzleti sikerek és diadalok szédületében él évek óta, a családját viszont elhanyagolja. Egy nap az ügyvédje különös eseményről értesíti: örökölt egy pingvint - akit egy véletlen félreértés következtében még öt társa követ. És Popper úr élete attól kezdve átalakul. A szelídnek látszó, csámpás és frakkos madárkák felforgatják az életét. Miközben elegáns New York-i lakosztálya jeges vidámparkká, az élete pedig téli túlélőtúrává alakul, Mr. Popper élvezni kezdi vendégei társaságát, és végül újra megtanul szeretni, és törődni.

Jim Carrey nagy kedvencem már kis korom óta, az Ace Ventura filmekben, a Maszkban, a Dumb és Dumberben remek komikusi alakításokat nyújtott és amikor már beskatulyázták a "gumiarcú" szerepkörbe akkor a Truman Show-val és az Ember a Holdon-nal megmutatta, hogy igen is tud  komoly lenni és lenyűgöző drámai alakításokra is képes. Na de ennyit Jim Carrey-ről, térjünk át kicsit a filmre. Amire az abszolút közepes jelző a legtalálóbb. A cselekmény egy klisé halmaz, amitől már az első percben teljesen kiszámíthatóvá válik. Elvált, gerinctelen üzletember akinek nincs ideje a gyerekeire és csak a munkájának él, aztán jön valami (jelen esetben 6 pingvin) ami megváltoztatja az életét és megjavul. A film nézése közben végig Jim Carrey 1997-es Hanta Boy című filmje járt a fejemben, aminek szinte teljesen ugyanez volt a dramaturgiája, igaz az nekem sokkal jobban tetszett. Carrey mellett a film másik főszereplői a kis pingvinek voltak, akiket nagy részben számítógépekkel "rajzoltak" voltak és ez nekem kapásból nem tetszett. Persze igazi pingvineket sokkal nehezebb, sőt egyes jelenetekre lehetetlen lett volna betanítani az állatokat. A sok pingvin pukis és kakis jelenetnél már-már kellemetlenül éreztem magam, teljesen felesleges és humortalan volt, ellenben a "Facbookos" és "lassított jelenetes" poén nagyon bejött és hangosan nevettem rajtuk. Összességében a Mr. Popper Pingvinjei, Jim Carrey nélkül nem lenne jó film, de neki köszönhetően épp, hogy nézhető.  50%.

Koszorúslányok (Bridesmaids - 2011)

Annie élete egy nagy káosz. Ám amikor megtudja, hogy legjobb barátnőjét eljegyezték, muszáj, hogy ő legyen Lillian koszorúslánya. Bár se pasija, se pénze, Annie átblöfföli magát a drága és bizarr rituálékon. Egy esélye van, hogy minden tökéletes legyen, és megmutassa Lilliannek és a többi koszorúslánynak, mire képes valaki azért, akit szeret.

Egy újabb film az Apatow műhelyből, ami ezúttal a nőket célozza meg. Én személy szerint bírom Judd Apatow filmjeit akár rendezőként, akár producerként van jelen, de a Koszorúslányok kicsit félrement. Lehet, hogy a már megszokott Apatow formula: Az átlag vígjátékoknál hosszabb játékidő (jelenesetben kerek 2 óra), és a sok vicces jelenet mellé bepakolt "dráma" és tanulság miatt. A játékidőt még elnézném, de a Koszorúslányok esetében a 2 órás játékidő minimum 60% a főszereplő csaj magánéleti válságával foglalkozott amitől nagyon leült a film. A szereplők jól kitaláltak és jól castingolták hozzá a színésznőket, de nem használták ki őket eléggé. A trailer alapján azt hittem, hogy az egész filmben végig együtt fognak ökörködni, mint mondjuk a Másnaposokban a "három jó bari" (úgyis sokan hasonlítják hozzá a Koszorúslányokat), de nem. Nem kaptak elég szerepet, amit már csak azért sem értek mert azok a jelenetek ahol a hat csaj együtt van, azok tényleg nagyon viccesek és igazából azok a jelenetek húzzák fel a filmet a nézhető kategóriába. Talán majd a második részre küszöbölik ezt a hibát. A 2 óra alatt visszagondolva nem unatkoztam, nem akartam kikapcsolni és tulajdonképpen hamar elrepült, de ennél sokkal jobb és humorosabb filmet vártam, már csak a rengeteg magasztaló kritika miatt is. 60%.

Idegen Arcok (Attack the Block - 2011)

 

Egy tinibanda veszi fel benne a harcot a kegyetlen földönkívüli szörnyekkel, és változtatja csatatérré London egyik olcsó külvárosi lakónegyedét. Harc közben a kemény utcai vagányokból álló banda földönkívülieket szecskázó tökös szabadcsapattá formálódik. A külváros szembeszegül a külvilággal, és a helyzet nem egyszerűen robbanásveszélyes: robbanni fog!

Az első trailer óta a várólistámon volt ez a film, aminek megnézése után egy kissé csalódott vagyok. A film egyik producere az az Edgar Wright volt aki pár éve elhozta nekünk az egész jó zombi-komédiát, a Haláli Hullák Hajnalát és a remek akció-vígjátékot a Vaskabátokat és nekem ez bőven elég indok volt arra, hogy olyan hamar megnézzem, amilyen hamar csak lehetséges. Ez a nap ma érkezett el és mint már említettem csalódott vagyok. A film nagyon arányosan volt megszerkesztve és nekem lehet, hogy ez nem tetszett benne, mert egyik műfajt se éreztem kiemelkedőnek. Horrornak nem volt elég félelmetes, sci-fi-nek nem volt elég misztikus, vígjátéknak pedig nem volt elég vicces.Pedig most nagyon jól esett volna egy félelmetes, de ugyanakkor térdcsapkodóan vicces film...ez most nem jött össze. Lehet ez annak is köszönhető, hogy a szörnyek bár baromi jól néztek ki azokkal a foszforeszkáló fogakkal meg minden, de a frászt egy kicsit sem hozták rám, sőt inkább tűntek "cuki" plüssállatoknak, annak ellenére, hogy embereket zabáltak, bár be kell vallanom azért élőben nem szívesen futnék össze egy ilyen lénnyel, de itt most nem emelték meg a félelem szintemet. A gyerek színészek viszont hibátlanul lettek összeválogatva. Teljesen hiteles alakítást nyújtottak és amennyire ellenszenvesek voltak az első 5 percben, annyira szerethetővé váltak a film során. A két kis gengszter gyerek és az elég erős nyelvezet miatt is plusz pont jár, ahogy a végső nagy leszámolás miatt is ami perfektül volt összerakva, igaz elég rövid lett. Összességében csalódás, mert többet vártam, de nem bánom azt az alig másfél órát amit rászántam. 60%.

Zöld Lámpás (Green Lantern - 2011)

Az univerzum végtelen és titokzatos, ám vannak néhányan, akik jól kiismerik magukat benne, és pontosan tudják, ki jó, ki rossz: ők a Zöld Lámpás Alakulat tagjai, akik a világegyetem nyugalmáért felelnek - mindegyikük egy olyan gyűrűt hord, ami különleges képességeket biztosít neki. Amikor új, minden eddiginél hatalmasabb ellenség fenyegeti az Univerzum békéjét, kénytelenek - most először - egy földi embert is bevenni a csapatba. És attól kezdve a világ sorsa egy tehetséges, vagány berepülőpilóta kezébe kerül. Hal gyorsan megtanulja újonnan kapott, végtelen erejét használni. Gyerekkori szerelmével, Carollal közösen vetik bele magukat a küzdelembe: de ez a mostani nagyobb mindennél, amit földi szem valaha látott.

2011-ben láthattunk jó (Thor, Amerika Kapitánya, X-Men: Az Elsők) és kevésbé jó (Zöld Darázs, Zöld Lámpás) szuperhős filmeket. Az Zöld Lámpás sajnos az utóbbi kategóriába tartozik, pedig szurkoltam neki, mert a trailer engem speciel megfogott. Amúgy a zöld szín valamiért rossz ómen, ha szuperhős filmekről van szó. Az első Hulk film, a Zöld Darázs és most a Zöld Lámpás is meglehetősen rossz kritikákat kapott és ennek tetejében még buktak is a jegypénztáraknál. Na de vissza a lámpáshoz. Véleményem szerint ebben a filmben jóval több lehetőség és puskapor lett volna, mint amit most kihoztak. Sokáig gondolkodtam, hogy tudnám egy szóval jellemezni a filmet, hosszas gondolkodás után az üres jelző mellett döntöttem, ez illik legjobban rá. Egy szuperhős filmtől az ember elvárná, hogy legyen benne egy kis akció, izgalom, de ezek mind hiányoztak a Zöld Lámpásból. Például amikor megkezdik Hal kiképzését az Oa bolgyón, azt a rész nagyjából 5 perc alatt lerendezték és szevasz tavasz. Aztán ott volt az a hatalmas bolygó tele érdesebbnél érdekesebb és furábbnál furább kinézetű lényekkel, akikkel egy percre se foglalkoztak. És legutolsó sorban ott volt a főgenya karakterének elnyomása. Peter Sarsgaard remekül játszotta a visszahúzódó majd később elvetemült tudós szerepét, de alig kapott teret a kibontakozásra, bár még így is az ő játéka a film egyik legnagyobb pozitívuma. A látványt is sokan szidják, de szerintem semmi kivetni való nincs benne, bár a CGI jelmez zavaró volt néha. Először csak 60%-ot akartam adni a filmnek, de volt benne egy nagyon jó kikacsintós rész a "maszkos" szuperhősök felé, ami azért megmosolyogtatott és összességében nem volt egy eget rengetően rossz film. Így lett a végítélet 62,5%.

A Gondozoo (Zookeeper - 2011)

Griffin egy kedves gondozó, aki úgy érzi, a munkája akadályozza az Igazi megtalálásában, ezért nehéz szívvel úgy dönt, felmond. Persze nagy hibát követ el. Egy állatkerti gondozó ugyanis nem hagyhatja el a pozícióját csak úgy: ahhoz a gondozottjainak is lesz néhány keresetlen szava. Az állatok - miután értesültek róla, hogy napi takarmányuk és zsákmányuk megbízható szállítója el akarja hagyni őket - megszegik ősi esküjüket, és elárulják, hogy az ők is tudnak beszélni. Amikor szép szóval nem tudják maradásra bírni barátjukat, üzletet ajánlanak: ha marad, akkor megtanítják mindarra, amit a csajozásról tudni érdemes - és az oroszlán, az elefánt, a csimpánz, a zsiráf meg a többiek beavatják Griffint a párválasztás ősi trükkjeibe.

Azzal kezdeném a mondanivalómat, hogy a Gondozoo közel se olyan rossz, mint ahogy egyes kritikák írták/írják. Persze millió hibája van a filmnek: sablonos, néhol elég unalmas, nem elég humoros és ami talán a legnagyobb baj, hogy nem sikerült behatárolni a film célközönségét. A kisgyerekeket nem fogja érdekelni, hogy Kevin James, hogy próbálja meg becserkészni álmai nőjét, a felnőtteket meg lehet az nem fogja érdekelni, hogy beszélő állatok segítenek ebben. Apropó beszélő állatok, a trailerből és címből ítélve én egy erősen állatközpontú filmet képzeltem el ahol az állatok a főbb szereplők, de ez nem így lett. Jelen vannak a vásznon, de a játékidőhöz képest szerintem meglehetősen keveset, inkább a romantikus vonalat erőltették. A már előbb is említett tömérdek mennyiségű negatív kritika miatt nem vártam semmit ettől a filmtől, de még egyszer mondom NEM olyan rossz, mint ahogy mondják. Teljesen közepes film, ami egy unalmas délutánra abszolút megfelelő és még nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket sem okoz. 50%. 

Transformers 3. (Transformers: Dark of the Moon - 2011)

Amikor a Föld múltjának egy titokzatos eseménye berobban a jelenbe, az olyan nagy háborúval fenyegeti bolygónkat, hogy talán még a Transzformerek sem lesznek képesek megmenteni minket.

 "Ez a film tényleg ilyen hosszú?" Többször kérdezgettem ezt magamtól a film nézése közben. Már az első két rész se volt épp rövid (első rész: 130 perc, második rész: 143 perc), de a trilógia befejező részét legalább három óra hosszúnak éreztem, pedig mindössze csak két és fél óra volt. Az bevezető első másfél óra indokolatlanul elnyújtott volt, bőven lehetett volna faragni belőle. 1 óra bevezetés, 1 óra zúzás. A szülőket egy tollvonással ki is húztam volna a forgatókönyvből, nem volt sok jelenetük mondjuk, de az kevés is teljesen feleslegesen. Az új csaj se volt túlzottan szimpi, ráadásul Megan Fox szerintem jobban is nézett ki. Igazából nem sok mindent érdemes mondani a filmről, főleg annak aki látta az előző két részt. Nagyjából ugyan az a dramaturgia. Veszélyben a Föld, az autóbotok segítenek/segítenének, mi elüldözzük őket, besértődnek, aztán a nagy csatára meggondolják magukat és megmentik a világot. Ettől függetlenül imádom a Transformers filmeket, az első rész egy egészen kiváló blockbuster, sőt én még a mindenki által támadott és leszarozott második részt is szerettem és védtem, de a harmadiktól kicsit többet vártam volna, főleg úgy, hogy Michael Bay megígérte, hogy a befejező rész lesz a legjobb... hát nem lett sajnos. A látványra szokás szerint nem lehet panasz, Chicago egy órás lerombolása csodálatos volt. 65%.


Az előző részek értékelése:

• Transformers: 80%
• Transformers - A Bukottak Bosszúja: 70%

MacGruber (MacGruber - 2010)

MacGruber az egyetlen amerikai hős, aki egymaga kiérdemelte, hogy tagja legyen a Zöldsapkásoknak, a Navy Sealnek és a Rangereknek is, valamint ő az, aki eddig 16 bíborszívet, 3 kongresszusi érdemrendet és 7 elnöki medált kapott bátorságáért. Tíz éve annak, hogy meggyilkolták menyasszonyát, azóta visszavonultan él és nem üldözi a bűnt. Ám amikor esküdt ellensége, Mr. Pöcs meglovasít egy nukleáris robbanófejet, MacGruber azonnal hazája szolgálatába helyezi magát, és Mr. Pöcs nyomába ered.

MacGruber a tahó film. Ezt az igen találó alcímet is kaphatta volna a film, ami teljes mértékben találó is lenne rá. Nem akarom fikázni és a béka segge alá lehúzni, de azt el kell, hogy mondjam a MacGruber, a Királyhoz! hasonlóan nagyon réteg film, csak sokkal rosszabb az előbb említett alkotásnál. A poénok hasonlók, faszos, baszós és leszopós viccek egymás hátán, visszatérő poén egyébként a seggbe dugott zeller elterelés gyanánt, ami először még talán vicces, de harmadszorra már semmiképpen sem az, de szerencsére azért egy-két fogyaszthatóbb és tényleg vicces poén is belefért a filmbe, ami egyben meg is menti a filmet az ócska kategóriától. A főszereplő Will Forte pont olyan, mint maga a film, egyszer rém vicces, máskor pedig idegesítő debil. Ryan Phillippe végérvényesen bebizonyítja, hogy mennyire nincs humorérzéke és, hogy mennyire rosszul állnak neki, ha viccesnek kell lenni. Val Kilmer a.k.a. MR. PÖCS élete leggázabb szerepét kapta ebben a filmben, tudom, hogy nem halmozzák el mostanában jobbnál-jobb ajánlatokkal, de akkor is, a Durr, Durr és Csók után már azt hittem újra fel tud kapaszkodni a Hollywood-i ranglétrán, de az ilyen szerepei után kétlem, hogy bármikor is igazán jó mozifilmekben lássuk, sőt azt is kétlem, hogy mozikban fogjuk-e látni. Akció jelenetekből nincs sok, de ami van az épp, hogy elmegy kategória, DE a borzasztó CGI vért nem tudom megbocsájtani, mintha egy Asylum filmet néztem volna, nem pedig egy 10 millió dollár költségvetésű mozifilmet. Lehet sok rosszat írtam a filmről mégis majdnem annyira élveztem a filmet, mint amennyire nem, tehát közepesnél kicsit gyengébb. 45%.

Amerika Kapitány - Az Első Bosszúálló (Captain American: The First Avenger - 2011)

amikor Steve Rogers önkéntesként jelentkezik egy kísérleti programba, amelytől átváltozik az Amerika Kapitányként ismert szuperkatonává. Amerika Kapitány egyesíti erejét Bucky Barnesszal és Peggy Carterrel, hogy szembeszálljanak a gonosz HIDRA nevű szervezettel, melyet az ördöngös Vörös Kopnya vezet.

A Marvel az utóbbi pár évben egyszerűen nem tud hibázni. Az első Vasember óta folyamatosan jó alkotásokat adnak ki a kezeik közül. Idén két filmmel is jelentkeztek, először a Thorral, majd az Amerika Kapitányával. Előzetesen egyik filmet se vártam különösebben, ennek legfőbb oka az volt, hogy míg a többi Marvel karaktert ismertem, ők kettejüket egyáltalán nem, így azt se tudtam mire számíthatok. Szerencsére mindkét film esetében pozitívan csalódtam. A két film közül nekem az Amerika Kapitány tetszett jobban. Sokkal komolyabb, jobban összerakott és akciódúsabb volt. Elsőre fura volt, hogy egy Marvel film a második világháború idejében játszódik, de könnyen belerázódtam a hangulatába, sőt így utólag visszagondolva kifejezetten jól állt a filmnek ez a környezet. Chris Evans jó választás volt a kapitány szerepére, kellőképpen kigyúrta magát és az alakításával sem volt gond. Külön kitérnék arra, hogy a CGI-s "vékony" Chris Evans kivitelezése hiba nélküli volt. A Vörös Koponyát alakító Hugo Weaving is jó választás volt a főgonosz szerepre, de ez nem olyan nagy meglepetés (lsd. Mátrix). Először féltem amikor megtudtam, hogy a filmet az a Joe Johnston rendezi aki legutóbb a meglehetősen erőtlen Farkasember remaket készítette, de végül pozitív élményekkel álltam fel a film után, mert sikerült egy szórakoztató, élvezetes és jó képregényfilmet csinálnia. Az X-men: Az Elsők után ez az év legjobb szuperhős mozija. 75%.

Az Igazság Ára (The Lincoln Lawyer - 2011)

Michael "Mick" Hallert ügyvéd, aki Lincoln Continental kupéjának hátsó ülését használja irodaként. Mick eddig javarészt piti bűnözők védelmét látta el, ám most úgy érzi, megfogta az isten lábát: egy gazdag Beverly Hills-i playboy ügyét bízzák rá, akit emberölési kísérlettel vádolnak. Az ügyvéd azt hiszi, könnyű dolga lesz, ám a rengeteg pénzzel kecsegtető eset, amely pofonegyszerűnek ígérkezik, hamarosan halálos játszmává alakul át. Hallernek nemcsak egy hozzá hasonlóan mesteri manipulátorral, de saját lelkiismeretével is meg kell küzdenie.

Ma nehéz dolgom volt a filmválasztással. Leginkább azért, mert semmihez se volt igazán kedvem, se vígjátékhoz, se akcióhoz, se drámához, semmihez. Aztán eszembe jutott, hogy pár napja igen jó kritikákat olvastam az Igazság Ára című filmről úgy hogy gondoltam be kéne próbálni, és láss csodát 10 perc után kedvet kaptam a filmnézéshez, mert az Igazság Ára jó film és ezt már a 10 perc után tudtam, pedig akkor még jó formán ki sem rajzolódott a film története. Az utóbbi X év messze legjobb ügyvédes, tárgyaló termes krimije. A történet izgalmas, csavaros és sok mindenben eltér a megszokott ügyvédes filmektől, majd meglátjátok miről is beszélek pontosan. Nem sok Matthew McConaghey filmet láttam eddig, de kimerem jelenteni, hogy élete egyik legjobb alakítását nyújtja a rámenős ügyvéd szerepében, ahogyan Ryan Phillippe is az ártatlanul(?) megvádolt playboy szerepében. Sok más ismert színész is felbukkan a filmben. Marisa Tomei mint ex-feleség, Josh Lucas mint ügyész és William H. Macy mint magánnyomozó. Az Igazság Ára mindenképp kellemes meglepetés volt, egy igazán jó, krimi. És McConagheynek annyit üzennék innen, hogy még több ilyet és kevesebb romantikus vígjátékot! 70%.

A Karib Tenger Kalózai - Ismeretlen Vizeken (Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides - 2011)

Jack Sparrow és Barbarossa kapitány újra hajóra szállnak. A cél ezúttal az ifjúság forrásának felderítése. Azonban nem egyszerű feladat ez, eddig senkinek nem sikerült megtalálnia. Hamarosan arra is rá kell jönniük, hogy nem csak ők, hanem Feketeszakáll és lánya szintén a kincs után kutatnak.

A Karib Tenger Kalózai sorozat eléggé hullámzó minőségű. A Fekete Gyöngy Átka a bemutatását követő pár évben kivívta magának a klasszikus jelzőt és szerintem is nagyon jóra sikerült, ahogy a folytatás, a Holtak Kincse is. Sőt nekem talán a második rész egy hajszállal jobban is tetszett. Úgyhogy a két jól sikerült rész után nagy reményekkel ültem le a trilógiát záró darab (A Világ Végén) elé. Ami végül hatalmas csalódás lett, annak köszönhetően, hogy rémesen hosszú és ennek tetejében még rémesen unalmas is volt.

A harmadik rész utáni kiábrándultságnak "köszönhetően" a negyediket már csak itthon, DVD-n néztem meg, és jól tettem. Szerencsére a harmadik résznél sokkal jobb volt, de még így volt egy 20 perces rész a film közepén amit nyugisan átaludtam, aztán tekerhettem vissza, hogy mi is történt. A film főkaraktere Jack Sparrow (alias Johnny Depp) az első három rész során annyira kiismerhető lett, hogy már egyik nagy "átverésén", "csavarján" se lepődtem meg igazán, emiatt nagyjából az egész film kiszámíthatóvá vált. A készítők visszavettek az elnagyzolt speciális effektekből és amit még ennél is jobban tettek, visszavettek a szerelmi szál/szálakból is. Nem tolták annyira előtérbe ezt a vonalat, mint például a harmadik epizód esetében ahol egyszerűen már idegesítő volt Keira Knightley és Orlando Bloom drámázása. Penelope Cruz is abszolút jó volt ebben a szerepben ahogyan az apját (és egyben a film fő gonoszát is) játszó Ian McShane is. Persze a sorozat legjobb fő gonosza akkor is a jó öreg Davy Jones marad. A negyedik epizód sokkal jobb lett, mint a harmadik, de az első két rész szórakoztató faktorától nagyon messze van. 60%.


Az előző részek értékelése:

• A Fekete Gyöngy Átka: 70%
• A Holtak Kincse: 75%
• A Világ Végén: 50%

Szédületes Éjszaka (Take Me Home Tonight - 2011)

 

Mikor Matt Franklin egykori szívszerelme, Tori megjelenik a srác kínosan jelentéktelen munkahelyén, és meghívja egy buliba, az első sokkból ocsúdva Matt úgy dönt, hogy legjobb cimborája, Barry és egy agyafúrt terv segítségével végre meghódítja a csajt. De ehhez előbb túl kell élnie az előtte álló őrületes partit, ami minden rémálmát felülmúlja.

Érett tini-vígjáték? Van ilyen? Nos a Szédületes éjszaka megtekintése után bátran kijelenthetem, hogy igenis van ilyen. A film érettsége abban nyilvánul meg, hogy a szereplők nem csak arra koncentrálnak, hogy elveszítsék a szüzességüket, vagy hogy minnél többet dugjanak (az átlag tini-vígjátékok általában erről szoktak szólni). Persze ez a vonal is jelen van a filmben, de emellett a szereplőknek más társadalmi és szerelmi problémákkal is szembe kell nézniük - "Mi lesz velem a jövőben?", "Lesz-e belőlem valaki?", "Vajon tényleg szeretek-e annyira valakit, hogy képes legyek leélni vele az életem?" És ez a film nagy pozitívuma és negatívuma is egyben. Jó volt látni egy érettebb alkotást ebben a műfajban, de néhol talán túl komolyra sikeredett és elfelejtett vicces lenni. 60%.

Tortúra (Misery - 1990)

Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.

Véletlenek sorozatának köszönhetem, hogy ma a lejátszómba került ez a több, mint 20 éves Stephen King adaptáció, és valami hihetetlen élményt nyújtott számomra. Simán az egyik legjobb thriller amit valaha láttam. Az alapötlet felkeltette az érdeklődésemet és az első 10-20 perc után maga film is annyira beszippantott, hogy moccanni se mertem. Senki ne számítson nagy vérengzésekre, ijesztgetésekre és akcióra. Az egész film jó formán egy házban (egy kis szobában) játszódik, mégis végig fent tudja tartani feszültséget, rém izgalmas és kiszámíthatatlan. Kathy Bates pedig a filmtörténelem egyik legerősebb, leghitelesebb női alakítását nyújtja a mániákusan rajongó ápolónő szerepében. Megérdemelten kapott érte Oscar díjat. 80%. Még órákkal a megtekintése után is a hatása alatt vagyok.

Király! (Your Highness - 2011)

Tádé egész életében azt nézte, ahogy a tökéletes bátyja, Fábiusz vakmerő hőstetteket hajt végre, és meghódítja népe szívét. Elege van abból, hogy lemarad a kalandokról, az imádatról és a trónról, ezért elmerül a varázsfűben, a kemény piákban és a könnyű hölgyekben. Ám amikor Fábiusz leendő menyasszonyát, Belladonnát elrabolja a gonosz varázsló, Lazúr, a király ultimátumot ad mihaszna fiának: legyen férfi, és segítsen az ara megmentésében, vagy kotródjon el...

A Király! nagyon réteg film. Vagy tetszik, vagy nem. Nincs középút. Persze mondhatnánk, hogy ez minden filmre igaz, de erre az alkotásra kifejezetten az. Hogy Miért? Nos először is aki irtózik a malac humortól az be se tegye a lejátszójába ezt a filmet, mert jóformán végig ezt a fajta humort űzik a szereplők. Körülbelül 3 percenként hangzik el egy faszos, baszós, szopós vicc, amiből már nekem is sok volt úgy az első óra környékére. Pedig én bírom az ilyeneket és jó néhány ezek közül tényleg vicces is volt, csak egy idő után már kezdett fárasztó lenni. A három főszereplő (Danny McBride, James Franco, Rasmus Hardiker) nagyon jók voltak együtt, de ez nem is olyan meglepő hiszen remek komikusok/színészek és a McBride-Franco páros már az Ananász Expressz című filmben is jól működött. A negyedik "fő" szereplőnek, Natalie Portmannek pedig hatalmas respect, hogy szerepet vállalt egy ilyen alpári filmben, nagyon szimpatikus húzás volt tőle bárki bármit is mond és a fürdőzős/tangás jelenetért pedig külön köszönet. A film technikai részére se lehet rossz szavam. 50 millió dollárból nagyon szép dolgokat hoztak össze. A varázslós és sárkányos részek szépen kidolgozottak voltak annak ellenére, hogy az 50 millió manapság már átlag alatti költségvetésnek számít Hollywoodban. A film amúgy meglepően brutális! Az erős nyelvezetre számítottam, de fejlevágásokra, skalpolásokra és fröcsögő vérre nem, de ez részemről pozitív meglepetés volt. Úgyhogy aki neki veselkedik a filmnek az számoljon ilyen és ehhez hasonló képsorokkal. A Király!-ra túlzás lenne azt mondani, hogy király film, de azt be kell vallanom, hogy számomra egy abszolút szórakoztató alkotás volt. 65%.

Rossz Tanár (Bad Teacher - 2011)

Elizabeth igazán utálja a munkáját, lusta, lógós, és a nagy lehetőségre vár, hogy maga mögött hagyja tanári pályáját. Többnyire filmet vetít a diákjainak, hogy addig se kelljen hozzájuk szólnia. Hirtelen azonban feltámad az életkedve, amikor a suliba érkezik az új helyettesítő tanár, aki nemcsak sármosabb az összes férfitanárnál, de állítólag jelentős vagyont is fog örökölni. És ez Elizabeth-nek nagyon is jól jönne, ugyanis új mellekre gyűjt. A baj csak az, hogy az új tanerő egy másik tanárnővel kezd randizni. Elizabeth azonban nem adja fel. Nem csak kiszemeltjét akarja meghódítani, hanem az iskolaversenyen is bizonyítani akar. Végre példát mutathat elszántságból, céltudatosságból, ravaszságból és gonoszságból. Az iskola fenekestől felfordul, és a tanári környékén eluralkodik a káosz.

 "A Tapló Télapó tanáros verziója." Én látatlanba így könyveltem el magamban ezt a filmet és tulajdonképpen tartom is maga ehhez a kijelentésemhez a film megtekintése után is annyival kiegészítve, hogy míg a télapós film egy remek vígjáték volt, addig a tanáros verzió már nem annyira. Az első és talán legnagyobb eltérés a két film között, hogy Billy Bob Thornton zsigerből hozta a bunkó és iszákos figurát, ami még jól is állt neki. Ezzel szemben Cameron Diaz-nak egyáltalán nem áll jól ez a szerep és nem is játssza azt jól. Justin Timberlake szerepe teljesen ciki, Jason Segel karaktere jó lett volna, ha 3 jelenetnél többet szerepeltették volna. Lucy Punch (a jó tanár), az akit pozitív jelzővel illetnék, a filmben rém idegesítő és tenyérbe mászó figura, de ő volt az egyetlen aki jól tudta játszani a karakterét és elegendő teret kapott a kibontakozásra. A szereplők után térjünk át pár szóra forgatókönyvre. Érdektelen, néhol unalmas és sablonokkal teli. Plusz nekem teljesen olyan érzésem volt a film nézése közben, hogy az írok ezt egy PG-13 vígjátéknak írták meg először, aztán szóltak a fejesek, hogy: "ez így túl "szelíd" és a Másnaposok óta úgyis a reneszánszukat élik a rated R vígjátékok, szóval légy szíves írjatok már bele jó pár bazdmeg-et és egy-két random cicit, meg kettővel több füvezős jelenetet." Tulajdonképpen én ennél több szót nem fecsérelnék a történetre és a filmre. Annyit még hozzátennék az értékelés előtt, hogy vagy 3-4 poénon elmosolyodtam, sőt talán a felén hangosan nevettem is, és ez azért mindenképpen pozitívum. Azt hiszem elég sok negatívumot írtam a filmről, de ettől még senki se higgye azt, hogy a Rossz Tanár egy teljesen nézhetetlen, rossz film lenne, csak éppen hiányzik belőle minden fajta egyediség és szerethetőség. Ettől eltekintve egyszer simán nézhető a film. 50%.