Charlie Brewster életében végre minden sínen van: a gimi krémjéhez tartozik, a legmenőbb csajjal jár. Annyira kúl arc, hogy még a legjobb barátját is szívatja. A bajok akkor kezdődnek, amikor Jerry beköltözik a szomszédba. Jófej srácnak tűnik, de valami nem stimmel vele: senki, beleértve Charlie anyukáját , sem vesz észre semmi különöset vele kapcsolatban. Néhány nagyon furcsa eset után, Charlie kétségtelen konklúzióra jut: Jerry egy vámpír, aki a szomszédok vérére áhítozik. Azonban a fiú sajnos senkit sem tud erről meggyőzni, így egyedül kell kitalálnia, hogyan szabaduljon meg a szörnyetegtől.
Az eredeti 1985-ös Frászkarika, 2011-es remakjén nem szórakoztam olyan jól, mint azt előzetesen vártam, de még így is fényévekre jobb volt, mint az elmúlt időszak nyálas vámpír filmjei (lsd. Alkonyat saga). A Frászkarika már majdnem tökéletes vámpír film, nem csillog benne senki, nem picsognak benne, inkább végig lazáskodják az egész filmet. A horror-vígjáték megnevezés teljesen illik a filmre. Jók az arányok, majdnem annyi benne a humor, mint a horror és az a pár "akció" jelenet is jóra sikeredett, ahogy a speckó effektek is. A kornak megfelelően természetesen inkább ezek dominálnak és nem a "báb effektek", mint anno a 80-as évek közepén (bár szerintem azzal se volt semmi baj). Colin Farrell az utóbbi évek leglazább és legjobb vámpírkaraktere, lubickolt a szerepben, ahogy Anton Yelchin és a zseniális David Tennant is. A film pozitívuma az is, hogy nem egy az egyben másolták le az eredeti filmet, hanem nagyon sok mindent átírtak, de ennek ellenére felismerhetőek maradtak a 'nagy előd' egyes jelenetei is (pl. a diszkós üldözés). Nekem személy szerint a remake egy hajszálnyival jobban tetszett, talán a maisága miatt. 70%.
1985-ös Frászkarika: 65% (megéri megnézni, ha valaki egy kis retro horrorra vágyik)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése