Az univerzum végtelen és titokzatos, ám vannak néhányan, akik jól kiismerik magukat benne, és pontosan tudják, ki jó, ki rossz: ők a Zöld Lámpás Alakulat tagjai, akik a világegyetem nyugalmáért felelnek - mindegyikük egy olyan gyűrűt hord, ami különleges képességeket biztosít neki. Amikor új, minden eddiginél hatalmasabb ellenség fenyegeti az Univerzum békéjét, kénytelenek - most először - egy földi embert is bevenni a csapatba. És attól kezdve a világ sorsa egy tehetséges, vagány berepülőpilóta kezébe kerül. Hal gyorsan megtanulja újonnan kapott, végtelen erejét használni. Gyerekkori szerelmével, Carollal közösen vetik bele magukat a küzdelembe: de ez a mostani nagyobb mindennél, amit földi szem valaha látott.
2011-ben láthattunk jó (Thor, Amerika Kapitánya, X-Men: Az Elsők) és kevésbé jó (Zöld Darázs, Zöld Lámpás) szuperhős filmeket. Az Zöld Lámpás sajnos az utóbbi kategóriába tartozik, pedig szurkoltam neki, mert a trailer engem speciel megfogott. Amúgy a zöld szín valamiért rossz ómen, ha szuperhős filmekről van szó. Az első Hulk film, a Zöld Darázs és most a Zöld Lámpás is meglehetősen rossz kritikákat kapott és ennek tetejében még buktak is a jegypénztáraknál. Na de vissza a lámpáshoz. Véleményem szerint ebben a filmben jóval több lehetőség és puskapor lett volna, mint amit most kihoztak. Sokáig gondolkodtam, hogy tudnám egy szóval jellemezni a filmet, hosszas gondolkodás után az üres jelző mellett döntöttem, ez illik legjobban rá. Egy szuperhős filmtől az ember elvárná, hogy legyen benne egy kis akció, izgalom, de ezek mind hiányoztak a Zöld Lámpásból. Például amikor megkezdik Hal kiképzését az Oa bolgyón, azt a rész nagyjából 5 perc alatt lerendezték és szevasz tavasz. Aztán ott volt az a hatalmas bolygó tele érdesebbnél érdekesebb és furábbnál furább kinézetű lényekkel, akikkel egy percre se foglalkoztak. És legutolsó sorban ott volt a főgenya karakterének elnyomása. Peter Sarsgaard remekül játszotta a visszahúzódó majd később elvetemült tudós szerepét, de alig kapott teret a kibontakozásra, bár még így is az ő játéka a film egyik legnagyobb pozitívuma. A látványt is sokan szidják, de szerintem semmi kivetni való nincs benne, bár a CGI jelmez zavaró volt néha. Először csak 60%-ot akartam adni a filmnek, de volt benne egy nagyon jó kikacsintós rész a "maszkos" szuperhősök felé, ami azért megmosolyogtatott és összességében nem volt egy eget rengetően rossz film. Így lett a végítélet 62,5%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése